Üdvözöllek Vendég | RSS
Az Én Honlapom
Főoldal | Alapfogalmak - Fórum | Regisztráció | Belépés
 
[ Új üzenetek · Tagok · Fórumszabályzat · Keresés · RSS ]
Oldal 1 / 11
Fórum » Iskola » Kémia 8-9. » Alapfogalmak
Alapfogalmak
schoakosDátum: Hétfő, 2012.Már.26, 2:50 PM | Üzenet # 1
Generalisszimusz
Csoport: Adminisztrátorok
Üzenetek: 265
Kitüntetések: 1
Hírnév: 32767
Állapot: Offline
Atomszerkezet

Atom: az anyagok azon része, amit kémiai módszerekkel tovább nem bontható.

Elemi részecskék: az atomokat felépítő protonokat, elektronokat, neutronokat nevezzük így.

Proton: pozitív töltésű elemi részecske, jele p+

Elektron: negatív töltésű elemi részecske, jele e-

Neutron: semleges elemi részecske, jele n0

Nukleonok:protonokat és neutronokat együtt nukleonoknak nevezzük.

Rendszám:egy indexszám, ami megegyezik az adott atom protonszámával.

Tömegszám: a protonok és neutronok számának az összege.

Izotóp: az azonos rendszámú, de eltérő tömegszámú atomok egymás izotópjai

Mol: 1 mol az az anyagmennyiség, amely ugyanannyi részecskét tartalmaz, mint amennyi atom van 12g 12-es tömegszámú szénben.

Moláris tömeg: 1 mol anyagmennyiségű anyag tömege, melyet a tömeg és az anyagmennyiség hányadosaként írhatunk fel.

Atomenergia

Magreakció: az atommagok átalakulásával járó reakciók

Atomenergia: a magreakció során felszabaduló energiát nevezzük így.

Láncreakció:stabil 235-ös rendszámú uránizotóp neutron-besugárzás hatására instabil 236-os uránizotóppá alakul, ami hasadni fog és 142-es bárium, valamint 92 kripton keletkezik. Melléktermékként még több neutron keletkezik, ami további uránnal ütközve növeli és gyorsítja a reakciók számát és sebességét.

Maghasadás: az uránmag és a neutron együttes tömege nagyobb, mint a hasadáskor keletkező anyagok együttes tömege. A hiányzó tömeg alakul át energiává, szabadít fel hatalmas energiát, amiből újabb neutronok keletkeznek.

Magfúzió: ha könnyű atommagok ütköznek megfelelő energiával, akkor kisebb energiájú állapotot lehet elérni, ami közben óriási energia szabadul fel. Ilyen elven működik pl: hidrogén bomba.

Elektronburok szerkezete

Atompálya: atommag körüli térrész, ahol az elektronok 90%-os valószínűséggel megtalálhatók.

Pályaenergia: az az energia, amely akkor szabadul fel, ha egy elektron a végtelenből egy adott atompályára belép.

Elektronhéj: közel azonos méretű atompályákon mozgó elektronok alkotják.

Alapállapot: az atom legstabilabb állapota, az elektronok a legkisebb energiájú atompályákat foglalják el.

Gerjesztett állapot: energia közlésével az elektronok magasabb energiájú pályákra lépnek.

Kvantumszámok: az atomban lévő atompályák és elektronok tulajdonságait jellemzik.

Főkvantumszám: jellemzi az elektronok atommagtól való átlagos távolságát. Azonos főkvantumszámhoz tartozó elektronok héjakat alkotnak.

Mellékkvantumszám: jellemzi az atompálya térbeli alakját. Azonos mellékkvantumszámhoz tartozó elektronok alhéjakat alkotnak.

Mágneses kvantumszám: a mellékkvantumszám által meghatározott alakú atompálya térbeli irányát adja meg.

Spinkvantumszám: az elektron mágneses tulajdonságáról ad felvilágosítást.

Pauli-elv: egy atomban nem lehet 2 olyan elektron, amely minden kvantumszámában megegyezik.

Hund-szabály: egy alhéjon az elektronok úgy helyezkedjenek el, hogy közülük legtöbb legyen a párosítatlan.

Vegyérték-elektronok: azokat az elektronokat nevezzük így, amelyek a külső elektronhéjon vagy a belső, le nem zárt alhéjon helyezkednek el.

Atomtörzs: az atommag és azon elektronok tartoznak ide, amelyek nem vegyérték-elektronok.

Kémiai kötések:

Elektronegativitás: kötésben lévő atomok elektronvonzó képessége.

Kémiai kötés: atomok vagy atomcsoportok között létrejött kapcsolat, amivel a rendszer alacsonyabb energiájú állapotba jut.

Elsőrendű kötés: olyan kapcsolat atomok között, ahol a kapcsolat során a vegyértékszerkezetük is megváltozik.

Fémes kötés: a pozitív töltésű fématomtörzsek és a negatív töltésű delokalizált elektronfelhő közötti vonzás.

Ionkötés: az ellentétes töltésű ionok között fellépő elektrosztatikai vonzóerő.

Datív kötés: olyan kovalens kötés, amikor az egyik kötő elektronpár mindkét elektronját az egyik atom adja.

Kovalens kötés: közös elektronpárral kialakított kapcsolat.

Szigma-kötés: kötő elektronpár elektronsűrűsége a kötés tengelye mentén a legnagyobb.

Pi-kötés: kötő elektronpár elektronsűrűsége a kötés tengelyére merőlegesen a legnagyobb.

Molekulapálya: a molekulán belül az a térrész, ahol az elektronok 90%-os valószínűséggel megtalálhatóak.

Kötési energia: az az energia, amely kell 1 mol molekulában 2 kötésben lévő atom kötésének felszakításához.

Kötéshossz: a kötésben lévő atomok atommagjai közötti távolság.

Kötésszög: a kapcsolódó atomok kötési által bezárt szög.

Ionizációs energia: 1 mol szabad atom legkönnyebben eltávolítható elektronjának leszakításához szükséges energia.

Elektronaffinitás: az az energia, amely ahhoz kell, hogy 1 mol szabad atomból egyszeresen negatív töltésű iont képezzünk.

Kation: pozitív töltésű ion.

Anion: negatív töltésű ion.

Másodrendű kémiai kötés: a molekulák között létrejött gyenge, elektrosztatikai kapcsolatok

Diszperziós kötés: apoláris molekulák között létrejött nagyon gyenge kölcsönhatás, ami a molekulák elektronrendszerében kialakult pillanatnyi torzulása hatására létrejött pólusok között jön létre.

Dipól-dipól kötés: poláris molekulák között létrejött gyenge kölcsönhatás, ami a molekula aszimmetrikus töltéseloszlása miatt jöhet létre.

Hidrogénkötés: másodrendű kötések legerősebb fajtája, ami kialakul olyan molekulák között, amelyekben van hidrogén atom és van olyan nagy elektronegativitású atom, amelynek van nemkötő elektronpárja.

Molekula alakja, kötés polaritása

Apoláris kötés: amikor az atommag valamint a kötő- és nemkötő elektronpárok is szimmetrikusan helyezkednek el a molekulán belül.

Poláris kötés: amikor eltérő elektronegativitású atomok kapcsolódnak, akkor a kötő elektronpárra különböző nagyságú vonzással vannak, ezért az elektroneloszlás nem lesz szimmetrikus.

Központi atom: a legnagyobb vegyértékű atomot nevezzük annak, amihez a többi atom kapcsolódik.

Ligandumok: a központi atomhoz kapcsolódó atomokat nevezzük így.

Anyagi halmazok, halmazállapotok

Anyagi halmazok: a sok részecskéből felépülő rendszerek

Állapothatározók: az anyagoknak a hőmérsékletét, nyomását és térfogatát nevezzük így.

Avogadro törvénye: azonos hőmérsékleten és nyomáson a gázok egyenlő térfogatában azonos számú molekula található, függetlenül az anyagi minőségtől.

Standard állapot (250C; 0,1 MPa nyomás): 24,5 dm3/mol

Szobahőmérséklet (200C; 0,1 MPa nyomás): 24 dm3/mol

Normál állapot (00C; 0,1 MPa nyomás): 22,41 dm3/mol

Folyadékkristály: átmenet a folyadékok és szilárd anyagok között, rendezett csoportjai a szilárd anyagokhoz hasonlóak, de könnyen elmozdulnak egymáshoz képest, ezért a halmaz folyékony.

Oldat: az oldószer és az oldott anyag homogén elegye.

Oldószer: oldatban azt nevezzük így, amelyik anyagból nagyobb mennyiség található.

Oldhatóság: megadhatjuk adott hőmérsékleten 100g oldószer által feloldható anyagok tömegével.

Telítetlen oldat: az az oldat, amelyik még az oldandó anyagból többet is fel tud oldani.

Telített oldat: adott hőmérsékleten már több anyagot nem tudunk feloldani benne.

Túltelített oldat:forró, telített oldatot lehűtve olyan oldatot kapunk, amely az alacsonyabb hőmérsékleten feloldható oldott anyag anyagmennyiségnél többet tartalmaz. Ez nem stabil állapot.

Hígítás: ha egy oldatba több oldószert vagy ha hígabb oldatot öntünk.

Töményítés: ha egy oldatba oldandó anyagot vagy töményebb oldatot öntünk vagy az oldószert elpárologtatjuk.

Oldáshő: 1 mol anyag feloldásakor a rendszer mennyi hőt vesz fel vagy ad le.

Dinamikus egyensúly: időegység alatt az oldatban lévő szilárd anyag felületéről ugyanannyi részecske távozik, mint amennyi rá kiválik és ezen ellentétes irányú folyamatok sebessége állandó.

Hidrátburok: az oldatban a szabad, töltéssel rendelkező ionokat a vízmolekulák megfelelő oldalukkal körbeveszik és egy burkot képeznek köré.

Hidratáció: szabad ionokból hidrátburokkal körbevett ionok képződnek.

Hidratációs energia: 1 mol ion hidratációját kísérő energiaváltozás.

Tömegszázalék: kifejezi, hogy 100g oldatban hány g oldott anyag van.

Térfogatszázalék: kifejezi, hogy 100 cm3 oldatban hány cm3 oldott anyag van.

Molszázalék: kifejezi, hogy 100 mol oldatban hány mol oldott anyag van.

Koncentráció: kifejezhető az oldott anyag anyagmennyisége és az oldat térfogatának hányadosával.

Atomrács: kristályok rácspontjaiban atomok helyezkednek el, amelyeket meghatározott számú, irányított kovalens kötés kapcsol össze.

Fémrács: rácspontjaiban pozitív töltésű fématomtörzsek vannak, amelyeket a hozzájuk közösen tartozó delokalizált elektronok kötnek össze.

Lapon középpontos kockarács: A rács olyan kockákból épül fel, melyekben a részecskék a csúcsokban és a lapok középpontjában vannak. pl.:Au, Ag, Cu, Al, Cu

Térben középpontos kockarács: A részecskék a kocka csúcsaiban és a középpontjában helyezkednek el. Pl.: Na, K, Fe, Cr

A hatszöges rács: Olyan hatszögalapú hasábokból épül fel, amelynek két lapján 7-7, a hasáb közepén pedig 3 részecske van. Pl.:Mg, Ni, Zn

Molekularács: rácspontjaiban molekulák vannak, melyeket másodrendű kémiai kötések tartanak össze.

Ionrács: a rácspontokban pozitív és negatív töltésű ionokat elektromos kölcsönhatás tartja össze.

Kolloidkémia

Közeg: az az anyag, amiben egy másik anyagot szétoszlatunk

Homogén keverék: a részecskék között nincs határfelület, egyneműek

Heterogén anyag: amelynek részecskéi között jól elhatárolható határfelületek vannak

Kolloidok: azokat a rendszereket nevezzük így, ahol a részecskék mérete 1-500 nm között van.

Kémia reakciók

Sztöchiometria: a kémiai reakciók során tapasztalható tömeg- és térfogatviszonyok törvényszerűségeivel foglalkozik.

Termokémia: a kémiai reakciókban végbemenő energiaváltozások mennyiségi leírásával foglakozik.

Reakcióhő: megmutatja, hogy egy reakció során mekkora hőváltozás kíséri a reakcióban szereplő anyagok mennyiségi és minőségi átalakulását.

Exoterm reakció: a reakcióhő negatív előjelű, tehát energiafelszabadulással jár a reakció.

Endoterm reakció: a reakcióhő pozitív előjelű, tehát energiaelnyeléssel jár a reakció.

Hess- tétel: a reakcióhő független a részfolyamatok milyenségétől és sorrendjétől, csak a kiindulási és végállapottól függ.

Képződéshő: megmutatja egy reakció reakcióhőjét, ahol 1 mol vegyület keletkezik standard körülmények között stabilis elemeiből.

Aktivált komplexum: az a hely a reakcióban, ahol még a megszűnő és létrejövő kötések is megtalálhatók.

Aktiválási energia: az az energiatöbblet, amitől a részecskék átalakulásra képes, aktív állapotba kerülnek.

Reakciósebesség: megmutatja, hogy egységnyi térfogaton, egységnyi idő alatt hány mol alakul át a kiindulási anyagból vagy hány mol keletkezik a termékek valamelyikéből.

Katalizátorok: olyan anyagok, amelyek a reakcióban nem alakulnak át véglegesen, viszont felgyorsítják a reakció sebességét, ezáltal új utat nyitnak meg a reakció számára.

Egyirányú reakció: a kiindulási anyagoknál stabilisabb végtermékek keletkeznek, gyakran távozik a rendszerből termék, ezért sem tud visszaalakulni az anyag.
 
Fórum » Iskola » Kémia 8-9. » Alapfogalmak
Oldal 1 / 11
Keresés:


200
Copyright MyCorp © 2017